Környezet
Hosszúhetény a Zengő lábánál fekszik, ami a Mecsek legmagasabb csúcsa. Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált a falu. Az első írásos feljegyzés 1091-ből származik, ami Hosszúhetény pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Mára a faluban egyébként már erőteljesen fellendült a falusi turizmus. Több család kínál üdülési lehetőséget az ide érkezőknek, illetve egyre több programot szerveznek az ide érkezőknek és a falubelieknek. Amiért érdemes ideköltözni, az a falu szépsége, kedves lakói, a jó levegő és nem utolsó sorban a kiváló helyi borok. Aki mindenféle zajtól mentes helyen szeretne kikapcsolódni, annak jó kirándulási lehetőséget kínál Püspökszentlászló és Kisújbánya, ahova egész napos gyalogtúrát is lehet akár szervezni.
Püspökszentlászló
A Zengő északi oldalának szűkös völgyében található Püspökszentlászló. Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre és egy vihar elől menekülve egy barlangban húzódott meg. Évszázadokon keresztül volt itt a pécsi püspökök birtoka. Közigazgatásilag a falu még Hosszúhetény része. A faluban 32 telek van, amelyeken jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházak állnak. Mára újra 20 állandó lakója van a falunak, de itt inkább hétvégi házak vagy vendégházak találhatók. Gyönyörű természeti környezete teszi Püspökszentlászlót közkedvelt kirándulóhellyé. A falu nagy nevezetességei közé sorolhatjuk a Püspöki kastélyt, az arborétumot és a kastély mögötti dombon álló Szent-László szobrot.
Kisújbánya
Hosszúheténytől 5-6 kilométerre található meg Kisújbánya, ami nagyrészt erdészeti úton közelíthető meg. A falun egy patak folyik végig és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye köti össze a falut Óbányával, amit egyébként “magyar Svájc”-ként is emlegetnek. Kisújbánya 2012-ben ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját. A falu nevezetességei: a Római Katolikus Templom, a falu középpontjában található Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja, a Cigány-hegyi kilátó, az Anna-pihenő, a Béke-forrás a falu közepén, Bakó László szoborművész Szent Márton szobra és a falu főterén megtalálható Heritesz Gábor szoborművész “Kisújbányai asztal” című alkotása.
Zengő
A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa (682méter). Déli szomszédsága a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. A középkori neve Vas-hegy volt. Mai nevéhez népmondák, legendák és népszokások köthetők. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete. A Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található. Először egy mérőtoronynak építették, de később megnyitották a turisták előtt is. A torony tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátótól alig száz méterre látszanak a Zengővár romjai. A torony használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja, ennek ellenére érdemes felmenni a Zengőre, jó kis gyalogtúrákat lehet erre szervezni gyönyörű környezetben.
Pécs
Hosszúhetény Pécstől 10-15 kilométerre fekszik. A várost a 2. század elején alapították a rómaiak Sopianae néven. Pécsnek rengeteg látnivalója van. Itt található az Ókeresztény sírkamra a belvárosban és az e fölé emelt kápolna maradványai. Ezeket a sírkamrákat az UNESCO már a Világörökség részeként jelzi. Szintén a belvárosban nézhetjük meg a régi városfalat. Nevezetesség a Gázi Kászim pasa dzsámija a főtéren, a Székesegyház, a Jakováli Hasszán dzsámija és minaretje, a Barbakán, a pécsi városháza, a Pécsi Nemzeti Színház és végül de nem utolsó sorban a Misina csúcsán 535 méter magasan elhelyezkedő Tv-torony, ahol mai napig várják a turistákat. Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. Itt élt és alkotott a porcelángyártásról ismert Zsolnay család a XIX-XX. században. A Zsolnay Kulturális Negyedben találhatók a Zsolnay-örökséget bemutató unikális kiállítások. Itt található a Pécsi Sörgyár is, ami Magyarország legrégebbi sörfőzdéje. Emellett fontos azt is tudni, hogy Pécsen indult el először Magyarországon a pezsgőgyártás, amit a Littke család indított el. Ennek ma a Szent István téren található Pezsgőház őrzi az emlékét. A város 2010-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ennek a beruházásából épülhetett meg a Tudásközpont és a Kodály központ, amit még érdemes megemlíteni, ha Pécsről beszélünk.
